Kultháló - Babel Camp művészeti bázis | Eseménysorozat

Partner produkció Balatonboglár, Babel Camp
Partner produkció Balatonboglár, Babel Camp

A Babel Camp Kultháló programjai kiemeleten célozzák a művészek és a lokális közösség közötti kapcsolat kiépítését, erősítését, a lokálpatrióta életérzés megtapasztalását.

A ’70-73 között a Balatonboglári Kápolnában tartott műterem tárlatok kapcsán tartott beszélgetések célja, hogy átjárók és összefüggések nyíljanak a helyi, hagyományok és a nemzeti vagy az európai művészet önmeghatározásának koncentrikus körei között. A Babel Camp művészeti bázison, illetve az egykor műteremként használt kápolnánál szokatlan közelségből, egy intim környezetben, a beszélgetésekben aktív szerepet vállalva partnerként találkozhatunk a művészetekkel, a művészekkel, a Kádár-kori neoavantgarde történetével és kortárs kultúrával.

A helyi emlékezet beszélgetések nyitó eseménye:

2022. június 18. 16:00 – 19:00

Bevezető beszélgetés Horváth Iván helytörténésszel a Kápolnák történetéről a Kápolna tárlatok előtti és utáni időszakról is. Horváth Iván új könyvében a „Templomok és Iskolák története Balatonbogláron” nemcsak a kápolnák, de a Jankovics üdülőtelep kialakulásának történetét és a városban épült 6 templom építésének történetét is feldolgozta.

A Pécsi Műhely munkái a boglári Kápolna tárlatokon a beszélgetés résztvevői ifj. Ficzek Ferenc festő, egyetemi docens

 

További tervezett időpontok és résztvevők

2022. július 10. 16:00 – 19:00

A Boglári Kápolna tárlatok eltüntetése és rejtett emlékezete

Filmvetítés – Kenguru (Zsombolyai János filmje volt az első alkotás, ami, ha csak néhány mondattal is de utalt arra, hogy a Balatonbogláron valami történt. Ekkor a hatalom már szerette volna elhallgatni ezt a története, és úgy beállítani mintha csak huligánok lettek volna az ott alkotó és kiállító művészek. A filmvetítéshez kapcsolódó beszélgetés résztvevői Bódy Magdi és Selényi Hédi, akik a film ikonikus dalaiban énekelnek, Nádorfi Lajos operatőr, aki Zsombolyai János osztályában végzett a Főiskolán és Zsombolyai Linda a film rendezőjének lánya.

Besúgók és provokátorok | 2022. július 30. 16:00 – 19:00

A Kápolna tárlatok története nem csak kultúrpolitikai szempontból érdekes, hanem az állambiztonság és a Kádár-kori rendőrség működése szempontjából is. A renitensnek számító művészek sorsa az emigráció, a hatósági zaklatás vagy teljes betiltás az anyagi ellehetetlenítés is lehetett. Erről beszélgetnek Bajomi Lázár Péter médiakutató, Haraszti Miklós drámaíró a Kádár-kori ellenzék egyik ismert figurája és Pálinkás Szűcs Róbert újságíró, zenész.

2022. augusztus 27. 16:00 – 19:00

Boglár az alternatív művészetek és kultúra színtere. Résztvevők Nádorfi Lajos operatőr és Szemadán György képzőművész, szerkesztő/rendező, akik több televíziós műsort is szenteltek az egykori Kápolna tárlatokban részt vevő művészeknek.

Boglár a kultúr-táj – a szüreti fesztiválok régen és ma | 2022. szeptember 16. 16:00 – 19:00

A legendás „BB” szüreti felvonulás hagyománya országszerte ismert, ugyanakkor a Balatonboglári Borkombinát tradíciói és szerepe a városban sokrétű kollektív emlékezetet tükröz. Az első, helyi ünnepet idéző társadalmi megmozdulások a 70-es évekhez kapcsolódnak, de a mára „fesztiválhangulatot” idéző események már nem elevenítik fel a szőlőtermelés és borkészítés évszázados tradícióit, és a helyi közösségi hagyományokat. Korabeli archív videofelvételek segítségével felidézzük a 70-es évek közepén szervezett első szüreti felvonulást, és közösségi fotókiállítás keretében előadást hallgathatunk a BB helyi mezőgazdasági középiskola történetéről. Előadóink: Happ István a BB Zrt Igazgatóság volt elnöke, Kalász József amatőr filmes.

Kulturális alternatívák a ’90-es években | 2022. október 8. 16:00 – 19:00

Boglár az 1990-es években a térség ifjúsági kulturális központjává vált. A Boglári Ifi klub 1992-től zenei programjaival befogadó közege lett a frissen alakult amatőr zenekaroknak, s e mellett teret adott a hazai könnyűzene – akkor még feltörekvő – új formációinak is (pl. Tankcsapda, Kispál és a Borz, Blind Myself). Boglári Ifiklubból Olyan hírességek indultak útra, mint Kutzora Edina, Péterfi Attila vagy Hoff Marcell.

2022. október 22. 16:00 – 19:00

Kápolna tárlatok emlékezete Bogláron Résztvevők: Dóri Éva kulturális mediátor, a PTE BTK Művelődéstudományi Tanszékének oktatója a Kápolna tárlatok 30. évfordulóján tartott megemlékezés szervezője Horváth Iván helytörténész és Nádorfi Lajos televíziós operatőr/rendező, aki számos műsort készített az egykori Kápolna tárlatokon résztvevő művészekkel. 

Kápolna 50 – Képzőművészeti Artist Residency

A művészet szabadsága – a szabadság művészete | 2022 szeptember 25– október 15.

Kortárs reflexiók a balatonboglári Kápolnában tartott műteremtárlatokra és a Kádár-kori neoavantgarde kísérletekre

1970-1973. között Balatonbogláron találkoztak, alkottak és állítottak ki a magyar neoavantgarde „Tűrt” vagy „Tiltott” kategóriájába tartozó alkotói. Olyan legendás alkotók és csoportok találkoztak itt, mint az Iparterv, a Szürenon, a Pécsi Műhely vagy az újvidéki Bosch and Bosch csoport tagjai.

Kultháló VEB2023 program Artist Residency programjában arra keressük a választ, hogy 50 év távlatából vajon milyen érvényessége van az akkori alkotásoknak, az azokban rejlő társadalmi és művészeti kérdéseknek.

Műhelyvezetők:

A műhelymunka vezető alkotói Ifj. Ficzek Ferenc képzőművész, egyetemi docens és Dorner Anita festőművész, multidiszciplináris designer.  Mindketten ezer szállal kötődnek a Balatonhoz, Boglárhoz és a Kápolna Tárlatok szellemiségéhez. Anita Maurer Dóra tanítványaként végzett a Képzőművészeti Egyetemen, Ferenc édesapja pedig a legendás Pécsi Műhely alapítójaként maga is kiállított ’72-’73-ban a Kápolna Tárlatokon.

A művészet szabadsága – a szabadság művészete.

Kortárs reflexiók a balatonboglári Kápolna Tárlatokra és a Kádár-kori neoavantgarde kísérletekre

A Kápolna 50 - Képzőművészeti Artist Residency fő témái

Dokumentáció/Reprezentáció: A Kádár-kori képzőművészek egy része nem állíthatott ki, nem jelentek meg műveik a nagyközönség előtt. Számos performance vagy művészeti akció helyben és időben nem megismételhető alkotás volt. Ezért a korszakban fontos lett az alkotási folyamat dokumentálása, fényképeken, terveken való rögzítése. Mindez ma, amikor a közösségi média jelenidejűséget követel meg az alkotóktól, új kérdéseket vet fel a műalkotás és az alkotási folyamat dokumentálása és reprezentációja szempontjából.

Művészi, alkotói szabadság és társadalmi szabadság: Míg a nyugat-európai vagy észak-amerikai művészek a korszakban a kapitalizmus, a fogyasztói társadalom, a személyes és a művészi szabadság témáját dolgozták fel, a korszak hazai művészei az aczéli 3T (Tiltott, Tűrt, Támogatott) kultúrpolitikai légkörében alkottak. Sokszor ideológiai vagy egyéb okokból hosszabb-rövidebb ideig nem jelenhettek meg alkotásaik. Kiállításra csak az állam által zsűrizett művek kerülhettek. Ezt a rendszert játszotta ki a műterem-kiállítás. Balatonbogláron a kápolna hivatalosan műteremnek számított, ahol egy-két hétig ideiglenes kiállításokat lehetett tartani. Számos korabeli alkotó számára ez jelentette a megjelenés egyetlen lehetőségét. Ezek az alkotások már a kiállításuk miatt is feszegették a korszak politikai kereteit. Az alkotói szabadság tematikája szemben állt a szocialista rendszer társadalmi elnyomásnak gyakorlatával. Ma éppúgy érvényes kérdés a társadalmi és piaci elvárások és az alkotók szabadsága közötti viszony, vagy a politikai és társadalmi szolidaritás kifejezése művészi eszközökkel.

WORKSHOP ÉS KIÁLLÍTÁSOK

A művek bármilyen technikával készülhetnek (előzetes egyeztetés alapján). A Képzőművészeti Artist Residency során készült műveket Kápolna környezetében és a Kápolnában tehát az eredeti műteremtárlatok helyszínén is bemutatjuk, valamint a jelentkezők pályamunkáiból és az elkészült alkotásokból kiállítás lesz a Babel Camp művészeti bázis területén.

 

A két Kápolna, mint a Balatonboglári identitás szimbóluma.

HELYI EMLÉKEZET beszélgetéssorozat a Babel Campben (Szabadság utca 28 – a régi Borudvar)

 

Az ötven évvel ezelőtti balatonboglári műteremtárlatok történetéről már sok mindent tudunk.

Ismerjük az alkotók visszaemlékezéseit, ismerjük az állambiztonsági szervek, és a besúgók feljegyzéseit. A kiállítások jelentőségét és a Kádár kori művészet helyzetét művészettörténészek és a politikatörténettel foglalkozók egyaránt részletesen elemezték.

Egyetlen részt nem ismerhettünk eddig – az itt élők viszonyát a kiállításokhoz.

Vajon ők hogyan élték meg a fiatal alkotók itt létét, hogy élték meg azt amikor a politika beleszólt, amikor az újságokban bűnözőként vagy huligánként írtak azokról a fiatal művészekről, akik korábban éppen náluk vásároltak, vagy akiket láttak a Kápolna dombon.

Egykori résztvevőket, boglári lakósokat, a helytörténettel foglalkozó helyi és a Galántai György féle műteremtárlatok és az ott megjelent alkotók politikai vagy művészeti jelentőségével foglalkozó nem helyi szakembereket hívunk meg egy moderált tematikus beszélgetéssorozatra

A beszélgetésekre meghívtuk a PTE Művelődés és közösség szervező hallgatóit - akiknek gyakorlati képzési helyszínként szolgál majd ez a projekt, aminek eredményeként önálló kutatások, illetve szakdolgozatok és tanulmányok létrejöttét támogatjuk

 

A program Balatonboglár egykori és mai lakóinak szól:

Várunk mindenkit adatközlőként és a beszélgetések résztvevőjeként. Szeretnénk az Önök emlékeivel (tárgyi, fotó-, vagy szóbeli emlékek) kiegészíteni és teljessé tenni a Balatonboglári Kápolna Tárlatok 50. évfordulójára az események történetét.

 

közösség kultháló művészet összművészet

Jegy info

Jegyvásárlási infó: Szabadon látogatható

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!

Még 50 nap 19 óra 52 perc 40 másodperc
van hátra a megnyitóig!