A veszprémi Gyárkertben zendül fel Mahler megrendítő VIII., Ezrek szimfóniája
Több száz fős előadói gárdával, a Magyar Állami Operaház együttesei és szólistái, valamint a Veszprémben és a Bakony–Balaton régióban élő, és a városhoz kötődő művészek közreműködésével szólal meg Gustav Mahler nagyszabású VIII. szimfóniája július 7-én 20.00 órától a veszprémi Gyárkert Kultúrparkban. A különleges produkció a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt jelentőségű komolyzenei eseménye.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program zenei küldetésének nem titkolt célja, hogy Veszprém legyen az a város, ahol 2030-ra arányaiban a legtöbben zenélnek, énekelnek, hiszen több kutatás is bizonyítja azt, boldogabbak, akik zenélnek. A VEB2023 EKF sokszínű zenei programjai már a legkisebbeket is megszólítják zenei élményekkel, szakembereket képeznek, az amatőr zenekaroknak inspiráló helyszíneket biztosítanak, fiataloknak és idősebbeknek, kezdőknek és újrakezdőknek is szóló egyedi oktatási és közösségi lehetőségeket adnak. Az EKF programjai új élettel töltik meg a város erős kóruséletét, és zenei kuriózumokot nyújtanak az értő és igényes veszprémi közönségnek. Olyat, mint amilyennek a Magyar Állami Operaház együttesei és szólistái, valamint a Veszprém és a Bakony–Balaton régióhoz kötődő művészek együttműködében létrejövő Mahler szimfónia előadása ígérkezik.
Csaknem 100 fős zenekar, több mint 150 fős kórus és 50 fős gyermekkar, valamint 8 szólista vesz részt Mahler monumentális VIII. szimfóniája, az Ezrek szimfóniájának veszprémi előadásában. A darab hangzatos címe az 1910-es müncheni ősbemutatót szervező Emil Gutmanntól származik, aki csakugyan 1030 főből álló grandiózus együttest állított össze a magával ragadó mű megszólaltatására. A darab előadásai azóta is különleges zenei eseménynek számítanak, még akkor is, ha kisebb létszámú együttesektől hallhatjuk. A veszprémi előadást több száz zenész közös előadása teszi majd felejthetetlenné.
Gustav Mahler VIII. szimfóniája hatalmas léptékei ellenére alapjaiban egy kamarazenei ihletettségű kéttételes mű, aminek előadói apparátusát a szerző azért duzzasztotta óriásira, hogy muzsikájában a teljes univerzumot megidézhesse. Az őszinte derűt árasztó alkotás első tétele a teremtő lelket dicsőítő Veni, Creatos Spirtus kezdetű, jellemzően pünkösdkor énekelt középkori latin himnusz, míg a második tétel Goethe Faustjának zárójelenete. A két magasztos hangulatú tétel az égi boldogság beteljesülését, a szeretet megváltó erejét dicsőíti. A szimfóniát különböző énekes művekkel – dalciklussal, motettával, kantátával, oratóriummal – ötvöző darabot optimista kicsengése és fennköltsége okán nem véletlenül szokás egy hasonlóan grandiózus műhöz, Beethoven IX. szimfóniájához hasonlítani.
A Magyar Állami Operaház együttesei az elmúlt években nagy tapasztalatra tettek szert az Ezrek szimfóniájának megszólaltatásában, mivel 2020 óta minden évben október 1-jén, a zene világnapja alkalmából más-más karmester és szólisták közreműködésével adják azt elő. Nem lesz ez másképp a 2023. július 7-én a veszprémi Gyárkert Kultúrparkban megvalósuló, közel másfélórás koncerten sem, amelynek szólistái mind kötődnek valamilyen formában Veszprémhez és a környező régióhoz: Farkasréti Mária és a nemzetközi operaéletben igen tevékeny Nagy Gyula nemcsak Veszprémben születtek, de zenei tanulmányaikat is a Csermák Antal Zeneiskolában kezdték. Vörös Szilvia Ajkáról indulva jutott el a Bécsi Állami Operaházba, Palerdi András gyermekkora óta Vászolyon él, míg a további szerepekben olyan kiváló énekesek működnek közre, mint a veszprémi konzervatóriumot végzett Boross Csilla, Brassói-Jőrös Andrea, Szemere Zita és Horváth István. A Magyar Állami Operaház Énekkara ugyancsak kiegészül a Veszprém és a Bakony–Balaton régió kórusainak művészeivel, ezáltal olyan együttműködés jön létre, ami miatt a produkciót az itt élők is joggal érezhetik sajátjuknak. A több mint 300 fős együttest Madaras Gergely dirigálja, aki nemzedékének kiemelkedő tehetségű karmestere, fiatal kora ellenére pedig már több mint egy évtizede tekintélyes nemzetközi karriert is tudhat magáénak, aminek eredményeképp 2019-ben a Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar történetének legfiatalabb, és első magyar zeneigazgatójává választották.
A nagyszabású hangversenyt beharangozó sajtóeseményt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter, Porga Gyula, Veszprém város polgármestere, Farkasréti Mária, operaénekes, Mike Fiderika, a VEB2023 EKF projektfejlesztési igazgatója, és Vikman Pál, a VEB2023 EKF komolyzenei programmenedzsere közreműködésével tartották meg a veszprémi Gyárkert Kultúrparkban
A sajtótájékoztatón Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház veszprémi születésű főigazgatója azt kívánta, szülővárosa közönsége számára nyújtson éppoly felemelő élményt az európai kultúra egyik sarokkövének megszólaltatása, mint amilyet számára, és az intézmény művészei számára jelent, valahányszor előadhatják azt.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: az EKF programsorozat összeállításakor azt tartották szem előtt, hogy az itt élő közösségeket erősítsék, illetve újak létrejöttéhez járuljanak hozzá. Ennek mintegy szimbóluma a Mahler-szimfónia, amely több száz közreműködőt vonultat fel.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere azt emelte ki, hogy az EKF-rendezvények során Veszprém és Európa kultúráját mutatják be, ezen kívül a nemzeti kultúrát közvetítik Európa felé.
Farkasréti Mária felidézte, ez lesz életében az első alkalom, amikor a szülővárosában olyan rendezvényen lép fel, ami nem a Csermák Antal Zeneiskola égisze alatt, illetve Ötvös Károly tanár úrhoz kapcsolódóan jön létre. „Van bennem némi elfogódottság, hiszen régóta elköltöztem Veszprémből, bár a rokonaink közül még sokan élnek ott. Boldogsággal teli várakozással nézek az esemény elébe.”
