Akik újraélesztették az egykori nemesgulácsi szatócsboltot – Interjú Sellyei-Cseh Ágnessel és Sellyei Gáborral
A TERÍTÉKEN eseménysorozat elindításával a közösségépítésnek egy különleges módját választottuk. A VEB2023 EKF program megvalósítóiként kis közösségek életének mindennapjaiba pillantunk be, melyeket értékeik miatt láthatóvá is teszünk. Ezek a helyi értékek számos ponton egybeesnek az EKF program szellemiségével, ezért szeretnénk egy nagy közösséggé formálódni. A TERÍTÉKEN első házigazdája a Sellyei Család Kézműves Borászata volt, velük beszélgettünk többek között borászatuk és vinotékájuk történetéről, mindennapjaikról és terveikről.
Nemesgulács aprócska település a Tapolcai-medencében, egyik balatoni tanúhegyünk, a Gulács tövében. Mindössze ezer ember lakja, ám nagy múlttal rendelkezik. Már a római korban is jelentős szőlőtermő vidéknek számított, és manapság is a Badacsonyi borvidékről származó borok jelentős hányadát itt termelik. Ezek a remek klimatikus és talajadottságok keltették fel Sellyei Gábor érdeklődését is, aki a Badacsonyi Borfalvak Hegyközségének hegybírója és borász. Családjával az egykori nemesgulácsi szatócsbolt épületébe költöztek, tavaly decemberben pedig ugyanitt megnyitották vinotékájukat is, ami terveik szerint nem csak egyszerű borboltként épül majd be az emberek tudatába, hanem sokkal inkább egyfajta kulturális közösségi térként, ahol a vendégek feltöltődhetnek és magukévá tehetik a nemesgulácsi életérzést.
„A ház, amiben élünk, és ahol a vinotékát kialakítottuk valaha a Spitzer családé volt. Ezért lett például a mellettünk lévő kis utca neve is Spitzer-köz. Ez egy zsidó család volt, akiket egytől egyig deportáltak a második világháború idején, és közülük mindössze egy családtag tért haza, Rudi bácsi. Az ő leszármazottaitól vásároltuk meg a házat, amit mi is hasonlóan kezelünk, mint az egykori lakók. Mi szintén itt élünk, de a vállalkozásunk, a boltunk is itt található, és szeretnénk, ha egy olyan közösség alakulna itt ki, mint amilyen a szatócsbolt idejében volt, hiszen akkor ez volt a település központja, találkozási pontként is funkcionált.” – meséli Gábor, miután rácsodálkozunk a lenyűgöző, címerezett padlóra, a nagy belmagasságra, az épület adottságaira.
A családias hangulatú vinotékában az ember néhány perc alatt azt érzi, hogy bár nincs otthon, mégis hazaért. A régi nagypolgári lakásokból ismert komódok és fotelek, a Spitzer család falon lógó fényképe és a színes címkéjű boros palackok együtt különleges hangulatot árasztanak. Bár ottjártunkkor már nyakig benne voltunk az őszben és épp szakadt az eső, Gábor és felesége, Ági megmutatták a hátsó kertet is, ahol nyaranta borterasz üzemel – itt lehet kóstolni a Sellyei borokat és a házi portékákat, egyenesen a család udvarából.
„Tyúkokat, nyulakat és fürjeket tartunk. Ha kóstolótálakat készítünk, friss tyúk-, és fürjtojás és ezekből készült finomságok mindig kerülnek az ízelítőbe. Szeretnénk, ha idővel minél több saját termelésű ételt tudnánk adni a borok mellé.” – mondja Ági.
Persze, mindenképp érdemes megkóstolni a házi finomságokból álló tálakat, ha itt járunk, de a borok önmagukban is jó érzéssel kóstolhatók, mivel alapvetően könnyen fogyasztható, friss fajtákról van szó. A termővidékre jellemző olaszrizlingből például Gábor általában kétfélét is szokott készíteni, de kóstolhatunk sillert, tramini, és rozét és gyöngyöző bort is, ami most Gábor legnagyobb kedvence a szortimentből, ami, mint megtudjuk tőle, persze évről-évre változik.
„3,5 hektáron gazdálkodunk, a termőterületek egy része itt, Nemesgulácson található, egy másik része pedig Badacsonyban. Mindig gondolkodom rajta, hogy milyen fajtával lehetne bővíteni a kínálatot. Például hamarosan nagyon szeretnék belevágni a rajnai rizling készítésbe.”
A borok frissességét Ági és Gábor szerint tökéletesen egészítik ki Jávor Piroska kortárs képzőművész színes alkotásai, amiket a palackokon láthatunk, sőt a vinotékában a falakon is megcsodálhatunk belőlük néhányat. Ez a kiállítás pedig nem az első és az utolsó a Sellyei Bor életében: szeretnék, ha a jövőben több alkotó művei is láthatóak lennének a falaikon és így a gasztronómiai élmények mellett kulturális élményeket is adhatnak a vendégeknek.
A Sellyei család szó szerint berobbant Nemesgulács életébe, frissességet, újdonságot, izgalmat hoztak a közösség életébe, az itt élők pedig, ahogy Ági is mondja, az első perctől kíváncsian és nyitottan fogadták őket.
„Amint a községben élők meglátták, hogy a régi szatócsbolt, ami már évek óta rossz állapotban, lehúzott redőnyökkel állt a központban, elkezdett éledezni, mindenki érdeklődve jött oda hozzánk, kérdezték, hogy mi lesz az épületben. Amikor megnyitottunk, szintén sokan eljöttek – kikértek egy-egy ízelítő tálat, kóstoltak a borokból, órákat elbeszélgettek nálunk. Nagyon örültünk, hogy ennyire jól fogadtak minket.”
Az első alkalom témái a környezeti fenntarthatóság és a családbarát munkahelyek megteremtése volt
Az első alkalommal Nemesgulácson olyan témák vetődtek fel, mint a környezeti fenntarthatóság és a családbarát munkahelyek megteremtése. Szeretnénk, ha a témákkal kapcsolatban felmerülő jó gyakorlatok a résztvevők számára is tudatosan alkalmazott gyakorlatokká válnának és, hogy érezzék azt is, milyen fontos ezeknek a vállalkozásoknak láthatóságot biztosítani. A TERÍTÉKENhez kapcsolódó vállalkozói partnereink számára felkért szakértőink nyújtanak támogató kezet mindezek gyakorlati megvalósításához. A találkozón három kis videót vetítettünk le a résztvevőknek három támogatandó célról azzal a szándékkal, hogy ösztönözzük a helyi célok megvalósulása érdekében a közösségi összefogást.
Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy Nemesgulácson több nemes felajánlás is érkezett. Ezek megvalósulásáról kommunikációs felületeinken fogunk beszámolni.
A következő TERÍTÉKEN januárban kerül megrendezésre Vászolyon, a Portus Home közösségi irodában.
