Európa Kulturális Fővárosai Chemnitzben: Veszprém is megosztotta tapasztalatait
Három napon át adott otthont Chemnitz az egykori, jelenlegi és jövőbeli Európa Kulturális Fővárosai képviselőinek. Az ECoC Echo projekt tudásmegosztó szemináriumán mintegy ötven kulturális, politikai, gazdasági és közigazgatási szakember vett részt, hogy közösen gondolkodjanak arról, mi történik egy várossal és régióval az Európa Kulturális Fővárosa címévet követően, és hogyan őrizhető meg hosszú távon az EKF-program lendülete.
A találkozón Chemnitz mellett Leeuwarden 2018, Novi Sad 2022, Veszprém 2023, Tartu 2024, Oulu 2026, Liepāja 2027, Évora 2027 és Bourges 2028 képviselői osztották meg egymással tapasztalataikat. A különböző életciklusban járó EKF-városok részvétele különösen értékes lehetőséget teremtett arra, hogy a már lezárult programévek tanulságai a jövő kulturális fővárosainak terveibe is beépülhessenek.
A háromnapos program stratégiai előadásokat, szakmai beszélgetéseket és helyszíni látogatásokat egyaránt tartalmazott. A résztvevők többek között a chemnitzi Stadtwirtschaft és Hartmannfabrik helyszíneit, valamint az Érchegység régióját is felkeresték, Oelsnitz és Leukersdorf érintésével. A programok betekintést engedtek abba, hogyan gondolkodik Chemnitz a 2025-ös EKF-évad örökségéről, és miként vezethet az intenzív kulturális év a város és a tágabb régió hosszú távú fejlődéséhez.
A szakmai eszmecsere egyik központi kérdése az volt, mi működött jól az egyes Európa Kulturális Fővárosa programok során, milyen kihívásokkal találkoztak a megvalósítók, és mit tanulhatnak mindebből a következő címviselők.
Kiemelt figyelmet kapott az EKF-programok hatásainak mérése és értékelése is. A résztvevők megismerhették a Chemnitzi Műszaki Egyetem címévet megelőzően, annak során és azt követően végzett kutatásait, valamint az adatgyűjtés és a felmérések módszereit. Ezek tudományos alapot teremtenek a kulturális fővárosi program hatásainak és összefüggéseinek hosszabb távú vizsgálatához.
A régiós helyszínbejárások során arról is szó esett, hogyan kapcsolhatók össze turisztikai szempontból az EKF-régió települései úgy, hogy közben mindegyik megőrizze és megmutassa saját karakterét és értékeit. Különösen érdekes példát jelentettek a chemnitzi Maker Hubok: fejlődésük az első elképzelésektől a megvalósításon át a jövőbeli hasznosításig jól mutatja, hogy egy kulturális és közösségi fejlesztés sikerére egyszerre hatnak politikai, emberi, érzelmi és pénzügyi tényezők. A szeminárium résztvevői azt is körbejárták, milyen új struktúrák és együttműködések segíthetik az ilyen kezdeményezések hosszú távú fennmaradását.
„Azáltal, hogy a projekt az EKF-folyamat különböző szakaszaiban járó városokat, valamint regionális és helyi szereplőket kapcsol össze, lehetővé teszi a tudás és a jó gyakorlatok cseréjét, támogatja szakpolitikai eszközök és egy tudásmegosztó eszköztár létrehozását, egyúttal erősíti az európai kulturális és regionális együttműködést” - fogalmazott Sille Talvet-Unt, az ECoC Echo vezető koordinátora, a Tartu 2024 Alapítvány képviseletében.
Az Interreg Europe keretében megvalósuló ECoC Echo projekt 2025 májusában indult és 2029 júliusáig tart. Célja, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program során létrejött lendület, tudás és együttműködések a címévet követően se vesszenek el, hanem hozzájáruljanak a részt vevő városok és régiók hosszú távú stratégiai fejlődéséhez.
