Hogy áll az EKF program előkészítése - munkacsoport ülés a Városházán
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program valamint a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. a sajtó számára nyilvános eseményen közösen számolt be arról, hogyan halad a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program előkészítése.
A munkacsoportot azért hívtak életre, hogy hatékonyabb legyen az információáramlás az Európa Kulturális Főváros program szervezői, a városi döntéshozók és a képviselők között. A május 9-én megtartott találkozó konstruktív szellemben zajlott, ahol a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a Veszprém 2030 Kft. két részletes prezentációban számolt be az előrehaladásról.
Elsőként Porga Gyula polgármester összegezte az EKF-fel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat időrendben, egészen a finanszírozástól kezdve. A polgármester elmondta, hogy a Várban megvalósuló fejlesztések nem az Európa Kulturális Főváros program részét képezik, arra a beruházásra a Veszprémi Főegyházmegye kapott külön forrást, ugyanakkor – ahogy Porga Gyula fogalmazott – szerencsés, hogy éppen az EKF fejlesztésekkel egy időben zajlik ez a nagyszabású beruházás.
Surguta Orsolya a VEB 2023 Zrt. gazdasági igazgatója bemutatta azt a támogatási rendszert, amellyel az EKF égisze alatt megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket és kulturális programokat finanszírozzák. Az EU támogatási szabályai szerint kialakított rendszerben a rendelkezésre álló 71,5 milliárd forintból 55 milliárd különböző, a programban résztvevő, sikeresen pályázó önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények, pontosabban az általuk megfogalmazott projektek részére van elkülönítve.
Porga Gyula mindezt azzal egészítette ki, hogy a 70 milliárd forint ugyan nagynak tűnhet, de ha lebontjuk 116 település projektjeire, akkor már tisztán látszik, hogy minden elképzelésre ez sem lesz elegendő, így ez a pénz főleg azt ösztönzi, hogy a meglévő adottságokat fejlesszék tovább a térségben, legyen szó kulturális elemről, vagy infrastrukturális fejlesztésről.
Lamos Péter a Veszprém 2030 Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az EKF támogatásából 72 infrastrukturális fejlesztés valósul meg – 50 Veszprémben és 22 a régióban – összesen 41,8 milliárd forintból. Lamos Péter részletesen ismertette a váratlanul magas építőipari áremelkedések esetén nagyon hasznos eszköz, a feltételes közbeszerzés alkalmazását. Ez lehetővé teszi, hogy a tervezett beruházások költségét a való életben „teszteljék”, és ennek alapján lehet eldönteni, hogy az adott terv belefér-e a költségkeretbe. Ez ugyanakkor okozhat félreértéseket is: sokan egy feltételes közbeszerzési kiírást már kész tényként kezelnek, holott az még csak az előkészítő munka része.