Merre tovább, Veszprém-Balaton régió? – Nemzetközi és helyi nézőpontok találkoztak Veszprémben
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán működő Balatoni Turisztikai Kutatóintézet (BATUKI) és a Veszprém-Balaton 2023 közös szakmai konferenciája arra kereste a választ, milyen tényezők formálják a térség jövőjét, és hogyan lehet egy régió egyszerre élhető, vonzó és versenyképes a következő évtizedekben.
Az eseményt Polgár Gyula polgármester, Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora és Dr. Bajzek Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja nyitották meg. A résztvevőket Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója is köszöntötte, aki beszédében az Interreg Europe ECoC ECHO projekt célkitűzéseire fókuszált. Kiemelte, hogy a projekt az Európa Kulturális Fővárosa programok hosszú távú örökségét, a kulturális beruházások társadalmi és gazdasági hatásait, valamint a fenntartható regionális fejlődés lehetőségeit vizsgálja. Mint hangsúlyozta, az együttműködés egyik legfontosabb kérdése éppen ugyanaz, amelyet a konferencia címe is megfogalmaz: merre tovább Veszprém-Balaton régió és EKF örökség?
A rendezvény egyben az Interreg Europe ECoC ECHO projekt helyi partnertalálkozója is volt. A projekt európai partnerei azt kutatják, hogyan lehet az Európa Kulturális Fővárosa programok eredményeit hosszú távon is beépíteni a helyi fejlesztésekbe, miként támogathatják a kulturális kezdeményezések a közösségek megerősítését, a tehetségek megtartását és a térségek versenyképességének növelését. A projekt célja, hogy a résztvevő régiók tapasztalatcserén és közös tanuláson keresztül olyan szakpolitikai megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a kultúrát a fenntartható fejlődés egyik meghatározó eszközévé teszik.
A konferencia nemzetközi előadója, Charlotta Mellander, a svédországi Jönköping Egyetem közgazdásza kutatásain keresztül mutatta be, mitől válik egy település vagy régió valóban vonzó hellyé az emberek számára. Véleménye szerint egy jó hely legfontosabb ismérve, hogy sokféle ember találja meg benne a számítását.
Minél több ember számára vonzó egy hely, és minél többen vannak jelen, annál inkább tekinthetjük jó helynek
Mellander szerint a sikeres fejlesztések alapja az emberek igényeinek megértése. A városok és régiók akkor lehetnek igazán eredményesek, ha a fejlesztések nem kizárólag felülről érkező elképzelések mentén valósulnak meg, hanem figyelembe veszik a helyi közösségek szempontjait és szükségleteit is.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntéshozók számára fontos tanulságokat hordoznak azok a térségek, amelyek képesek vonzani és megtartani az embereket. Érdemes megvizsgálni, milyen közös jellemzőkkel rendelkeznek azok a helyek, amelyek népszerűek a lakosok és a látogatók körében, és hogyan alakíthatók át ezek a tapasztalatok helyi fejlesztési stratégiákká.
A konferencián bemutatták a Veszprém-Balaton 2023 program hosszú távú hatásait vizsgáló kutatások legfrissebb eredményeit is, amelyek hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a kulturális fejlesztések miként befolyásolják a térség gazdasági, társadalmi és turisztikai folyamatait. Az előadások és szakmai beszélgetések rámutattak arra, hogy a kulturális beruházások és közösségfejlesztési programok értéke nem csupán az események idején mérhető, hanem évekkel később is hatást gyakorolhatnak a térség gazdasági, társadalmi és turisztikai fejlődésére.
A rendezvény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a Veszprém–Balaton régió jövője a helyi közösségek, az együttműködések és a hosszú távú gondolkodás mentén formálható sikeresen. A kultúra ebben nem csupán kiegészítő elem, hanem olyan összekötő erő, amely hozzájárulhat egy élhetőbb, nyitottabb és versenyképesebb régió megteremtéséhez.
