Miért ünneplünk március 15-én?

Így kapcsolódott Veszprém 1848. március 15-höz. 

Ez a nap az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete és egyben a magyar sajtó napja is, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon születtek meg a magyar szabad sajtó első kiadványai. 
Március 15-e reggelén Petőfi Sándor többekkel karöltve összeállította a Tizenkét pontot, azt a politikai kiáltványt, amelyben leírták követeléseiket. Ezt olvasták fel Budapest leghíresebb történelmi kávéházában, a Pilvaxban összegyűlt ifjaknak, emellett pedig elszavalták Petőfi Nemzeti dal című költeményét is, majd elindultak a pesti egyetemre. Több helyszínen felolvasták a Tizenkét pontot, szavaltak és lelkesítették az egybegyűlteket, majd délután a Magyar Nemzeti Múzeumnál már hatalmas tömeg előtt tartottak nagygyűlést. 
A tanács végül elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte az addig fennálló cenzúrát, az aktivisták este pedig már a Nemzeti Színházban ünnepelték a pesti forradalom győzelmét. 
Az események eredményeként március 23-án megalakult az első felelős kormány, élén gróf Batthyány Lajossal és április 11-én az uralkodó szentesítette az április törvényeket, amelynek köszönhetően az ország elindulhatott a polgári fejlődés útján.
A diákok minden évben megünnepelték 1848 idusát (március 15-ét), de hivatalos nemzeti ünneppé csak a rendszerváltás után vált. (1989). Azóta az ország minden pontján megemlékezünk az 1848-as eseményekről nemzeti összetartozásunkat pedig kokárda (nemzeti színű szalagrózsa) viselésével fejezzük ki, amelyet először Petőfiék viseltek a pesti események alatt.

5 érdekesség, amit nem tudtál március 15. és Veszprém kapcsolódásáról

1.    Petőfi Sándor többször is járt Veszprémben amíg Pápán tanult a Református Kollégiumban és öccsét is meglátogatta, aki mészárossegéd volt Várpalotán. 1848 március elején feleségével érkezett Veszprémbe, hogy két napot töltsön a városban. Itt értesült arról, hogy Párizsban kitört a forradalom.


2.    A veszprémi 1848-as eseményeknek volt egy szemtanúja, Francsics Károly borbélymester, aki belvárosi üzletében a betérőktől összegyűjtött minden hírt és kis kamrájában, gyertyafénynél papírra vetette a veszprémi forradalmi eseményeket. Élvezetes naplóját érdemes elolvasni.


3.    Veszprémnek volt egy kiváló Kossuth-párti politikusa Hunkár Antal (1783-1862), aki 1848/49-ben Veszprém megyei főispánként és kormánybiztosként küzdött a polgári Magyarország megteremtéséért. Ő az egyik szövegezője a Függetlenségi Nyilatkozatnak. 1848. március 15-én éppen Pozsonyban volt az országgyűlésen, majd Veszprémbe hazatérve irányította a nemzetőrség felállítását. 


4.    A veszprémi honvédek a forradalom-és szabadságharc alatt Komárom várába kerültek és egészen 1849-ig a végsőkig harcoltak – még az 1849-es fegyverletétel után is. Közülük többen a veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszanak. 


5.    Ma a Veszprém Megyei Levéltárban őrzik Damjanich János - kivégzése hajnalán feleségéhez írt - búcsúlevelét: „Szegény Emiliámnak vigaszul! Mindenség Ura, hozzád küldöm imámat. Te erősítél meg a nőmtől végbúcsú rettenetes percében, erősíts tovább is Atyám, hogy a halál e lealázó nemét, mint férfi álljam ki. Te őrködtél felettem a harcok mezején, te vezettél a véres csatákban és megengedéd, hogy azokat túléljem. Oltalmazd meg Mindenható szerencsétlen hazámat további vésztől […]Uram! ismered szívemet, s minden tettem tudva van előtted: ítélj meg azok szerint és fogadj szívesen országodban!”

+1 érdekesség: 
Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című verse nagy valószínűséggel a legismertebb magyar költemény a világon. Kínában a tananyagban is szerepel, a legtöbb diák kívülről fújja a rövid mottóverset. A legnépesebb ázsiai országban egyébként Petőfi – vagyis kínaiul Péiduofén – összes költeményét lefordították már.

márc15_web

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!

Még 47 nap 18 óra 44 perc 00 másodperc
van hátra a megnyitóig!