MOMŰ: az Év Balatoni Háza

Nem csak két épületet, hanem korokat is összeköt az a modern üvegfolyosó, amely az Európa Kulturális Fővárosa keretében Modern Műtárként újjászületett két régi balatonfüredi villát kapcsolja egymáshoz. Ez a különleges építészeti megoldás nagyban hozzájárult az Év Balatoni Háza verseny díjának elnyeréséhez. 

A minőségi építészet népszerűsítését és a Balaton-régió példaértékű épületeinek bemutatását tűzte ki célul a Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Szövetség az Év Balatoni Háza építészeti díjpályázat meghirdetésével. A már hatodik éve megszervezett megmérettetést az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósították meg. A neves szakmai szervezetekből álló bírálóbizottság elé ezúttal 18 pályamű került, melyek közül középület kategóriában a Balatonfüredi MOMŰ épülete nyerte el a díjat. 

Maga a név, a Modern Műtár egyszerre utal a múltra és a napjainkra. A régies hangzású műtár a reformkori hangulatot is idézi, azt a kort, melynek emlékét ma is hűen őrzi és élteti a város. A reformkori városrész műemléki környezetében áll az egykori fürdőigazgató 1912-ben épült háza és az 1890-es években építtetett Engel-villa, melyek modern, látványos üvegfolyosóval kapcsolódtak össze.
Itt tekinthetik meg a látogatók Szöllősi-Nagy András hidrológus professzor és Nemes Judit festőművész képzőművészeti és fotográfiai gyűjteményét. A zömében a nemzetközi geometrikus, valamint konkrét művészetet reprezentáló modern és kortárs kollekció harminc év után került haza Párizsból és talált otthonra a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként tavaly megújult két ikonikus balatonfüredi villaépületében.

„Az új funkcióhoz, valamint az elvárt és előírt igényekhez igazodva mindkét meglévő épület felújítására szükség volt. Szerkezeti átalakítások, kisebb falbontások révén új belső lépcsőt kapott a főbejárati épület és megújultak a vizesblokki egységek is, a lényeges változást azonban a két épületet összekötő, új folyosó jelenti.
Egy balatonfüredi séta során, mire a látogató a Blaha Lujza utcára ér, már hozzászokik a századfordulós nyugodt, horizontális tagolású házakhoz, a villaépületek világos vakolt homlokzataihoz, zölddel keretezett ablaksoraihoz, ismétlődő motívumaihoz. Itt azonban az eddigiektől teljesen eltérő forma és anyaghasználat megállásra készteti a nézelődőt. A szögletes tömbök sorában ívesen kanyargó, átlátható üvegszerkezet vonzza a tekintetet, annak ellenére is, hogy a terepadottságoknak köszönhetően az utcasík alatt köti össze a két épület alsó szintjeit, átlátást biztosítva fölötte a megszokott látványra. Az új épületrész a kert részévé válik, a télikert hangulat helyett azonban a térben elhelyezett modern szobrok felkeltik a kíváncsiságot. A folyosón való átsétáláskor érezhető, hogy az üvegfelület egyben tartószerkezet is, ezzel biztosítva a légies megjelenést, amit a födém markánssága ellensúlyoz.
A kialakult épületegyüttes léptékével, finom megoldásaival hozzátesz Balatonfüred kortárs építészetéhez, megmutatva, hogy tiszteletben tartva az elődök munkáit, hogyan lehet fiatalítani, frissíteni azokat”- fogalmazta meg a Nők a Balatonért Egyesület az Év Balatoni Háza pályázat nyertesnek kijáró méltatásában.

A két egykori villaépület – melyet a balatonfüredi önkormányzat ajánlott fel a művészeti tér létrehozására - kívülről megőrizte eredeti megjelenését, belülről pedig Batisz Miklós belsőépítész tervei alapján történtek átalakítások. A két épület közötti átjárást a Vikár András építész által megálmodott, íves üvegfolyosó teszi lehetővé, ami talán az egyik legizgalmasabb tere a MOMŰ-nek. Az átlátszó felületen keresztül bepillantást lehet nyerni, mi mindent rejtenek a kiállítóterek, hiszen a folyosón is kortárs műalkotások kaptak helyet.

„Izgalmas volt a tervezés időszaka is: számunkra a legérdekesebb kérdés volt, hogyan lehet két különálló épületből egyet csinálni, úgy, hogy ez a jellegzetesség meg is mutassa magát. Az üvegfolyosó egyértelműsíti, hogy a két épület összetartozik, kiállítási ablakként is betekintést nyújt. Építészeti és filozófiai kérdés is volt, hogy ennyire transzparens és íves, a két történelmi épülethez egy abszolút kortárs, a XXI. századot mutató összeköttetést álmodtunk meg. A látogató is érdekes utat jár be. A kicsit sötétebb belső terekből - amelyekben nem nagyon vannak ablakok - a hirtelen nagyon világos és fényes üvegfolyosóra érkezik, majd újra visszalép a belső térbe. Reményeink szerint ezzel a múlt és jelen összekötését és egymáshoz való viszonyát is kifejezzük. A MOMŰ olyan sikeres projekt volt, amelyben rengeteg pozitív és nemes szándék vitte előre a megvalósítást. Úgy gondoljuk, hogy a végeredmény a műgyűjtők, a közönség és a város számára is abszolút pozitív végeredmény és számukra nagyon nagy öröm volt” - összegezte Vikár András DLA, a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. részéről.

A MOMŰ kiállításai ugyancsak különlegesek. A műgyűjtő házaspár jóvoltából a nagyközönség elé tárt tárlatok a gyűjtemény egy-egy lehetséges keresztmetszetét mutatják. A nyitás alkalmából, 2023-ban Találkozások címen a fotóművészeti anyagból Somosi Rita kurátor válogatott, míg a képzőművészeti kollekcióból A képek játéktere címen Rényi András rendezett kiállítást.

Szöllősi­-Nagy András az idén megnyíló tárlatokról elmondta, hogy elindítottak egy háromrészes, három éven át tartó fotóművészeti kiállítássorozatot, amelynek a középpontjában az ember, a munka és az élettér, munkakörnyezet áll.  A most látható Test/Esetek című tárlaton a Szöllősi-Nagy-Nemes Gyűjtemény műveiből válogatva, a fotósok