Rendhagyó örökségturisztikai konferencia Veszprémben
Veszprém kulturális profilja országos jelentőségű, számos kulturális útvonal megállópontját képezi, amelyek behálózzák az egész régiót. Veszprém és térsége páratlan értékeinek bemutatásához a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kínál vissza nem térő lehetőséget. Habár Veszprém kiemelt szerepet kap a projektév során , a programunk a Balaton vidékének jóval tágabb térségére terjed ki – benne természetvédelmi és NATURA 2000 területekkel, az UNESCO Bakony-Balaton Geoparkkal és az UNESCO Világörökségi Listájára jelölt Balaton-felvidéki kultúrtájjal is. A legfőbb örökség, amit 2023-at követően hátra szeretnénk hagyni, nem is Veszprémről szól, inkább egy újfajta kulturális egyezségről Veszprém és a térség között. Az intelligens tájhasználat és a fenntartható kulturális örökségturizmus éppen ezért különösen fontos a VEB2023 EKF projekt kapcsán. Milyen lehetőségek rejlenek az örökségturizmus, speciális turisztikai ágazatban? Mi is az a slow turizmus? - az ezen a héten megrendezett Örökségturisztikai konferencián ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk.
A héten lezajlott az első örökségturisztikai konferencia Veszprémben, amely az „Új lehetőségek történeti tájakon - Örökségturizmus és intelligens tájhasználat a 21. században” címet kapta, utalva az előadásokon és kerekasztal beszélgetéseken felmerülő témákra. A konferencia három szervezet, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézete, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a Vaskori Duna Út Egyesület közös szervezésében valósulhatott meg Veszprémben.
A keddi nap délelőttjén előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, majd kerekasztal beszélgetésekkel vette kezdetét a délután a Hangvillában. Másnap immáron a szabadban, a nemesvámosi Villa Romana Balácánál folytatódtak az interaktív programok.
A járvány évei alatt egyre inkább felértékelődött az aktív turizmus, ennek köszönhetően pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a kulturális útvonalak felfedezésére - hangzott el többször a beszélgetések során. A kirándulók időt szánva a hely varázsának felfedezésére gyakorolják az úgy nevezett slow-turizmus módszerét, a gyors, ad-hoc jellegű látogatások helyett.
dr. Virág Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészeti főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy az örökségturizmus fellendülésének egyik titka az lehet, hogy ezeken a helyek a béke szigeteként jelennek meg a turisták előtt, ez pedig különösen megfigyelhető a Balaton-felvidék tájain, régi településének épületei között is, amelyre a mai kor emberének különösen nagy igénye van a rohanó világban.
A Duna régió gazdag és sokszínű régészeti emlékanyaga kulturális örökségünk szerves része. Továbbá nagy lehetőségeket kínál a turizmus fenntartható fejlesztésére is, de hatalmas kihívást jelent, hogy nem ismerik fel a benne rejlő idegenforgalmi lehetőségeket. Az új technológiák hozzájárulnak a régészeti örökség újszerű megjelenítéséhez és vonzó módon hozzáférhetővé tételéhez a nyilvánosság számára. A projekt célja, hogy a nemzetközileg elismert múzeumok a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák révén arra ösztönözzék majd a múzeumlátogatókat, hogy a gazdag régészeti örökséget ne csak a múzeumi kiállításokon, hanem tájtörténeti összefüggéseiben ismerjék meg. A projekt részeként a Magyar Nemzeti Múzeum egyik különleges helyszíne a régióban jól ismert, legnagyobb római villagazdaság- Baláca virtuális rekonstrukciójának elkészítését koordinálja.
A szerdai napon a résztvevők akár kerékpárok segítségével is folytathatták útjukat Balácára, ahol a sajtótájékoztatót követően bepillantást nyerhettek a legújabb fejlesztésekbe, amelyek a Balaton felvidék legnagyobb ismert római kori villájában valósultak meg.
A földbirtok-központ 2400 m² alapterületű főépületét számos melléképület egészítette ki; a központi lakóházhoz fürdő, gazdasági épületek, és egy monumentális temetkezőhely is tartozik. A feltárások során előkerült leleteket, a mindennapi élethez, gazdálkodáshoz használt tárgyakat - restaurálást követően - a helyszínen vannak kiállítva. Szintén eredeti helyükön láthatók a lakóépületek itáliai hatást tükröző különleges falfestményei és mozaikpadlói. Az 1984-ben megnyitott kiállítóhely 2013 óta része a Magyar Nemzeti Múzeum intézményhálózatának. A projekt során elkészülő digitális tartalmak nem csak a virtuális térben lesznek jelen, hanem a Vaskori Duna Út integrálásával és további új tematikus kulturális útvonalak kidolgozásával a Duna-medence régészeti szempontból különösen érdekes térségeit is összekapcsolja. Ezen kulturális útvonalak, amelyeket a Duna régió régészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeumainak egyik legnagyobb hálózata támogat hosszú távú promócióval, a jövőben erősíteni fogják a régió turisztikai kínálatát.
