Sokat hozott a régiónak az Európa Kulturális Fővárosa
A Bakony-Balaton térség számára is óriási lehetőségeket hozott, hogy a Veszprém és a csatlakozott települések 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet viselték. Négy helyszínen, Vászolyon, Balatonfüreden, Jásdon és Balatonberényben ültek össze a térség kultúraszervezői, hogy az EKF csapatával együtt vonják meg a kulturális év mérlegét.
Előadások és kerekasztal-beszélgetések során hallhattunk arról, milyen tapasztalatokkal gazdagodott a térség, és milyen jövőbeni lehetőségek állnak a régió előtt. Az eseményeken a kreatív szakma nemzetközi nevei mellett a helyi, régióért dolgozó szakemberek is megszólaltak. A konferencián a résztvevők vizsgálták azt is, hogy miként formálta a régiót az EKF adta kulturális pezsgés, amit szeretnének fenntartani a programév elmúltával is.
Azt akartuk, hogy a veszprémiek és a régióban élők elmondhassák: „Ez mind azért történhetett, mert Európa Kulturális Fővárosa voltunk.” Az EKF egyik missziója volt, hogy a helyi közösségeket megerősítse, s ezzel löketet adtunk ahhoz, hogy – az egyébként is sűrű nyár mellett – egész évben képesek legyenek kulturális kínálatot nyújtani.
A Kultháló a régióban működő alkotóközösségeknek segített szintet lépni, és egyáltalán a figyelem központjába kerülni. Most már inden okunk meglehet arra, hogy a nyári időszakon kívül is látogassuk ezeket a helyeket. A Pajta Program is hasonló elv mentén működött: helyi közösségeknek egész éves hozzáférést biztosított a kultúrához: a Balatongyörökön lévő Pajtát, ami a nyári JazzFiesta helyszíne, végül egész évben foglalkozások, programok töltötték meg, amelynek keretein belül a helyiek és az odalátogatók megismerkedhettek a jazz zene elemeivel. Régió szerte jöttek létre közösségi tereket, de ki lehete emelni a balatonkenesei vízi színpadot, a Tési szélmalomhoz kapcsolódó látogatóközpontot, vagy akár az ajkai Kriptongyárat, ami jól mutatja, miként lehet kultúrát vinni elhagyott ipari létesítményekbe.
A veszprémiek és a régióban élők átlépték az árnyékukat, bebizonyítottuk és elhitték, hogy tudnak másképp gondolkodni, és újra felfedezni és beleszeretni a térségbe, vagy éppen kissebb nagyobb településekbe. Elhangzottak még érvek amellett, hogy a résztvevő 116 település bebizonyította, hogy a magyarokra jellemző széthúzás helyett képesek együttműködni.
A minikonferenciák jó alkalmat adtak arra, hogy a résztvevők beszámoljanak az EKF programnak a településre gyakorolt pozitív hatásáról, másrészt a régió előtt álló lehetőségekről is tájékozódhattak a kultúraszervezők.
Az alapítványunk az EKF-örökséget egy térségi kulturális adatbázis (kulturális híd) létrehozásával szeretné továbbvinni. A kulturális híd létrehozása a helyi közösségek, kulturális szereplők összefogásán alapul, az együttműködés és a társadalmi kapcsolatok erősítése jegyében.
