Szőlőhegyi kápolnák szerepe a múltban és a jövőben
Öt település (Balatongyörök, Lesencefalu, Hollád, Kéthely és Zalaszántó) összefogásának köszönhetően jött létre az eseménysorozat azzal a céllal, hogy körbejárja a szőlőhegyekhez kapcsolódó kápolnáknak milyen társadalmi, kultúrális, turisztikai öröksége van a XXI. századi ember számára.
A szőlőhegy, mint a Balaton meghatározó tájképi eleme, megkerülhetetlen, ahogy a borkultúra is. Van aki szereti a bort, van aki nem. Van, aki a száraz fehérbor rajongója, míg más el sem tudja képzelni a nyárestéket egy hűsítő rozéfröccs nélkül. Van aki az ételhez párosítja a bort, és ízlése szerint egy omlós marhasült testes vörösbort kíván, míg egy ropogós balatoni rántotthal üdítő társa lehet egy félszáraz chardonnay. A bornak ezer arca van, ahogy a szőlőhegyeknek is.
Számos művészt megihletett már a legnagyobb tavunkat körülölelő dűnék hangulata. A lemenő nap fényében megcsillanó szőlőfürt, vagy a végtelennek tűnő sorok nyugalma, vagy az évtizedek óta a hegy nyugalmét örző kápolnák patinája. Mert a szőlőhegyek kultúrájának szerves része a kápolna is, mely épületeknek 5 nyugat-balatoni település új tartalmat ad 2023-ban.
Balatongyörök, Lesencefalu, Hollád, Kéthely és Zalaszántó azzal a céllal fogtak össze, hogy a szőlőhegyi kápolnák új funkcióval bővülhessenek, kulturális pontjai legyenek a lakosságnak, a közösségeknek és a turistáknak egyaránt. Továbbá cél az is, hogy megtanulják fenntarthatóan megőrizni ezeket az egyedi építészeti értékeket az utókor számára. Ennek érdekében ismeretterjesztő előadások, irodalmi estek, koncertek segítségével tesznek a közösségépítésért, a szakralitás mellett a kulturális értékek megőrzéséért.
A szervezők egész nyáron izgalmas programokkal készültek. Július 15-én a balatongyöröki kápolnában a Grandioso Klarinét Quartet koncertjét hallgathatjátok meg 20 órától, július 22-én Kéthelyen a gasztronómia-bor-barátság témájában lesz program, majd július 29-én közös helytörténeti sétára várják az érdeklődőket Lesencefaluban.
Augusztus 6-a a szakralitás napja az eseménysorozatban, mert Holládon, Zalaszántón és Lesencefaluban is a Szent Donát kápolnában hallgathatjuk meg a szentmisét. Ha egyedi irodalmi élményre vársz, akkor augusztus 11-én Szálinger Balázs estjét tekintheted meg Holládon Petőfi, bor, Dunántúl címmel.
Kövessétek a honlapunkon az eseményeket, mert folyamatosan frissülnek az információk.
De miért is épültek a szőlőhegyekre a kápolnák?
A kápolnák, mint szakrális épületek a védelmet voltak hivatott szolgálni. A balatoni térségben is a szőlőtermesztés adott évi sikere nagyban függött az időjárástól. A hirtelen viharok, a jégeső, az erős szél, vagy az aszályos időszak nem kedvez a kiegyensúlyozott körülményeket kedvelő gyümölcsnek. Az időjárás előrejelzésére tett megfigyelések, kísérletek aztán beépültek a népszokások közé is, illetve a vallásgyakorlatba is. Védelemért fohászkodtak a kor emberei Istenhez, a szentekhez és tiszteletükre, oltalmukban bízva építették a kápolnákat, és lettek a hitgyakorlat fontos színterei.
Az öt kápolna közül háromnak Szent Donát a védőszentje. Miért ő?
Szent Donát a 4. században Arezzo püspöke volt, aki egy eltört misekelyhet imádkozással forrasztott össze. Az elemi károk, mint jégeső és villámcsapás elkerülésének védőszentje, számos borvidék tartozik az oltalma alá.
Ünnepnapja: augusztus 7.
