Terítéken: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
Mit kell tennie ahhoz a munkáltatónak, hogy a megfelelő munkakört tölthesse be egy megváltozott munkaképességű embertársunk? Származik egyáltalán előnye a vállalkozásnak, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz? Lassítja a munkafolyamatot a beillesztése? Hogyan kell felkészíteni a munkahelyi közösséget az új munkavállaló fogadására?
Ehhez hasonló kérdések hangzottak el a TERÍTÉKEN rendezvénysorozatunk legutóbbi állomásán, az alsópáhoki Alkotóházban. Szolgáltató és termelővállalatok képviselői ugyanúgy jelen voltak a kerekasztalbeszélgetésen, mint intézmények, kisközösségek képviselői és a téma szakértői.
Lovas Irén, intézményvezető és Szabó Marianna rehabilitációs tanácsadó a Molnár Gábor Műhely Alapítvány Fogyatékossággal Élők Nappali Intézményének képviseletében eloszlatták azt az előfeltételezést, hogy a megváltozott munkaképességűek teljesítményével szemben elnézőnek kell lenni. Tőlük, ugyanúgy elvárás a pontos és színvonalas feladatellátás, mint az ép munkavállalóktól, nyilván abban a munkakörben, melyet rájuk bíztak.
Bakos Miklós, a budafoki Bakosfa Kft. alapító-ügyvezetője, a témában több mint 20 éves munkáltatói tapasztalattal utalt arra, hogy egy olyan veszélyes üzemnél, mint egy faipari cég is lehet találni megfelelő feladatokat, ehhez azonban szükséges „végigtapogatni az egyes munkafázisokat”. Sőt számos alapítvány, szervezet is segítséget nyújt ebben a beillesztési folyamatban éppen annak az érdekében, hogy a leginkább testhezálló feladatot tudják betölteni a megváltozott munkaképességű munkavállalók.
Navratyil Sándor, a Mozgáskorlátozottak és Barátaik Balatonfüredi Egyesületének elnöke, - aki maga is kerekesszékbe kényszerült egy korábbi baleset miatt - pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a testi fogyatékosságot ne kössük össze értelmi fogyatékossággal. A kerekesszékesek, látássérültek vagy siketek között számos ember mentálisan egészséges, számukra is fontos a szakmai kiteljesedés, fejlődés és a szakmai elismerés lehetősége.
Forró Krisztina a VEB 2023 Zrt. esélyegyenlőségért felelős vezető projektmenedzsere pedig azt emelte ki, hogy legyen szó kulturális programszervezésről vagy a mindennapokról, számos olyan praktikus megoldás van, mellyel nemcsak a fogyatékossággal élő emberek, de babakocsisok, nehezen tájékozódó embertársaink számára is meg tudjuk könnyíteni a hétköznapokat.
Nagyon érdekes tapasztalatcsere és élénk beszélgetés alakult ki a résztvevők között. A kerekasztal ismét közösséggé szerveződött. A helyi kisközösségek életéről szóló kisfilmekben bemutatott támogatandó célok megvalósítására érkezett felajánlásokról a későbbiekben adunk információt.
