Város a városban: friss kutatásunk szerint ilyen az élet a Haszkovón

A Jutasi úti lakótelep panelházaiban egy kisebb városnyi ember lakik: több mint 14 000 fő. Ezekben a panelekben él Veszprém lakosságának közel harmada, mégsem tudunk sokat róluk. Ezt a hiányt pótolja az a felmérés, ami nemrég készült az EKF pályázathoz kapcsolódóan.

A Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány kérdőíves adatfelvétellel és interjúkkal dolgozó szociológiai kutatásának célja egyrészt, hogy jobban megismerhessük a lakótelepi lakosokat: kik ők, mivel töltik az idejüket, szeretnek-e itt élni, hogyan látják, mi működik jól a lakótelepen és min kellene változtatni. Másrészt, hogy többet tudjunk meg arról, ahogyan az EKF pályázathoz viszonyulnak: mit gondolnak a pályázatról, mit tartanak jónak és fontosnak a tervezett projektek közül, hogyan látják Veszprém esélyeit.

A városrészt az 1970-es, ’80-as években építették, Veszprém szocialista iparvárossá fejlesztésének jegyében. Fénykorában az egzisztenciális előrelépés jele volt, ha valaki a Haszkovóba költözött, azonban a korábban a lakótelep presztízsét megadó körülmények, a lakások komfortfokozata, a lakótelepen jól kiépült szolgáltatási hálózat mára sokat veszített jelentőségéből. Az épületek állapota pedig folyamatosan romlik. A városrész a lakáspiaci adatok szerinti négyzetméter-ár tekintetében Veszprém legértéktelenebb része lett.

A felmérés szerint azonban a lakótelepen élők elsöprő többsége (77%) szeret itt élni, ragaszkodik a környezetéhez. Mindenekelőtt a családi és baráti kapcsolatok tartják itt őket, de a környezettel, közlekedéssel és a lakótelep környéki szolgáltatásokkal is többségében elégedettek. Probléma is van persze, de meglepő módon a legtöbben nem a málló vakolatra és a beázásra panaszkodtak, hanem a hajléktalanokra és a kevés parkolóhelyre. Ha a lakókon múlna, még több lenne a parkos, fás terület és lenne korszerű játszótér.

A kutatás azért is nagyon fontos, mert mára világossá vált, hogy ezeknek a lakótelepeknek jóval hosszabb az élettartama, mint eredetileg tervezték, és a hazai újlakás-építési ütem is lényegesen lassabb annál, hogy akár a távoli jövőben is meglehetnénk a panellakások nélkül. A lakótelepek azonban komoly felújításra szorulnak, s nemcsak építészeti szempontból, sokkal inkább közösségileg. A tanulmány éppen arra mutat rá, hogy hatalmas szükség van a lakótelepen élők közösségi életének erősítésére, megújítására. Az adatok szerint a Haszkovón élők mintegy 90 százalékának élete minden közösségi aktivitást nélkülöz; szabadidejüket jellemzően egyedül vagy szűk családi-baráti körben, főleg otthon töltik. Az EKF pályázatban tehát nemcsak a városrész urbanisztikai újragondolására kell hangsúlyt fektetni, hanem arra is, hogyan lehetne ismét közösségi élettel megtölteni a területet.

Haszkovó központjában található az Agóra Veszprém Városi Művelődési Központ. EKF pályázatunkban is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az Agóra a mostaninál erősebb közösségi bázisként működhessen, hogy az egész városrészt aktivizálni tudja. Terveink szerint kívül-belül megújul: korszerűbbé, inspirálóbbá válik – összekapcsolni tervezzük az azt körülvevő köz-és zöldterületekkel, hogy azok hívogatóbb közösségi térként kezdhessenek működni.

Sajátos tanulsága volt a felmérésünknek, hogy a lakosok körében messzemenőkig pozitív az EKF pályázat fogadtatása (bár többségében a felmérés kapcsán hallottak először a kezdeményezésről), aktív szerepet viszont nem sokan, csupán az itt élők 8 százaléka vállalna, jellemzően önkéntesként.