Csererdő

A CSERERDŐ a város északnyugati részén elhelyezkedő Iparváros településrésze. Eredetileg a lőszergyártóüzem, majd a Bakony Művek dolgozói részére épített, családi házas lakónegyed.

A Csererdő erdős, ligetes területén 1938-ban létesítettek gyalogsági lőszergyártó üzemet, amely 1953-ig üzemelt Magyar Lőszerművek Rt. néven. A közel százéves fák között jól megbúvó titkos hadiüzem mellett a gyár munkásainak és mérnökeinek külön lakótelepet, laza beépítésű családi házakat, önálló kultúrházat, könyvtárat, mozit, strandot, sörözőt építettek. Az 50’-es évek közepétől a lőszergyártást csökkentették, helyette új termékek – gépkocsisaller, öngyújtó, szifonpatron, autózár, kismegszakító – gyártásába kezdtek. A cég 1968-ban kapta a BAKONY Fém- és Elektromoskészülék MŰVEK, majd a további profilgyártás jelezve Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Rt. nevet. 

Gyártottak itt autóalkatrészeket a Zsiguli mellett a Polski Fiatnak, a Moszkvicsnak, a Kamaznak, NDK kisteherautónak. 1969-78 között a veszprémi központ hét telephellyel (Devecser, Dudar, Kerta, Keszthely, Mezőlak, Tapolca, Várpalota) bővült, a vállalati létszám pedig ötezer fölé növekedett. A csererdei központ irányítási és kutatási bázissá fejlődött. A rendszerváltással azután a Bakony Művek is átalakult, a megmaradt üzemrészek magántulajdonba kerültek, a szolgálati lakásokat eladták a benne élőknek, a laza beépítésű családi házas övezet lassacskán lakóteleppé növekedett. Az egykori összetartó szakmai közösség szellemiségének, tartásának megőrzésére és az őket védő zöldövezet védelmére, új tartalommal való megtöltésére alakult meg a Csererdei Baráti Kör 2009-ben Szilágyi Zoltán vezetésével.

A csererdei lakótelep elzárt, védett környezetében több olyan ritka madarat figyeltek meg, mint a búbosbanka, szajkó, szalonka, gébics. A városrész ritka, védett növény- és állatvilágára utal a csererdei zászló és címerének fa és énekesmadár motívuma.