Egyetemváros
Az EGYETEMVÁROS Veszprém déli részén, a Tapolca irányába vezető József Attila utca, valamint a Balatonfüred felé tartó Mártírok útja és ennek folytatása, a Füredi út között helyezkedik el. Délen a várost körülölelő körgyűrű határolja.
Az Egyetemváros északi része a Komakút és környéke Veszprém ősi városrésze, a Szent Miklós-szeg, a veszprémi püspökség egykori gazdasági központja. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár épülete volt a püspöki jószágkormányzóság, a Színházkert a püspöki reprezentációt szolgáló Belső-Püspökkert, a Hóvirág utcáig terjedő, kőfallal határolt terület a Külső-Püspökkert. A 20. század elejére lépésről-lépésre kinyílt a kert, befogadva az ország első vasbeton színházát, majd a kert másik végén az árva gyerekek ellátására és gondozására létrehozott gyermekmenhelyet, a későbbi gyermekkórházat, ami a jövő évtől pezsgő kulturális központ lesz. Területét kiszélesítették fás, ligetes sétánnyal, korcsolyapályával, majd itt kapott helyet az 1950-es években a veszprémi Egyetem kampusza. Az egyetem létrehozásával Veszprém válhatott a körzet vegyipari oktatási központjává, az Ajka, Pétfürdő, Peremarton és Balatonfűzfő-Gyártelep vegyipari centrumává. Később a Nehézvegyipai Kutató Intézet, a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet épületei is ezen a területen épültek meg. Külön egységet képez a városrészen belül a József Attila, Wartha Vince, Hóvirág és Egyetem utca által határolt Nándortelep (neve az adományozó Rott Nándor püspök emlékét őrzi), amely az 1920-as évektől a városi és megyei szakértelmiség lakóhelye lett, családiházas zöldövezete a város egyik barátságos villanegyede. A Nándortelep folytatásaként 1950-es években épült fel a három- és négyemeletes lakóházakból álló Hóvirág lakótelep, majd a következő telepszerű építés a Stadion utcától délre a Jankovics lakótelep volt. A két telepen összesen 1500 lakás épült fel 1966-ig. Az 1970-es évek során jött létre az Egyetemváros legdélebbi részén az Egry József utcai lakótelep, amely családi, sor- és négyemeletes házaival, kertvárosi zöldövezetével ma is az egyik legkedveltebb lakóhely.
A városrészben két civil szervezet működik, a 2001-ben alakult Egry Baráti Kör dr. Simon Katalin vezetésével és a 2021-ben alakult fiatal Probono Veszprémért Egyesület. Az Egry Baráti Kör havi gyakorisággal várja és fogadja az Egry-lakótelepen élőket. Előadásaikon életmódbeli és orvosi tanácsokon túl a városrészben élő írók, költők irodalmi estjeit szervezik meg valamint a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület Veszprémi Klubja (TKME) tagjaival közösen múzeumlátogatásokat, kirándulásokat szerveznek, hogy tájegységenként megismerjék a Kárpát medence és közvetlen lakóhelyük értékeit. A Probono Veszprémért Egyesület többségében veszprémi, egyetemista korú fiatalok közössége, akik szívesen áldoznak szabadidejükből arra, hogy szülővárosukért tegyenek. Szívesen vesznek részt akciókban, ha kell kerítést vagy korlátot festenek, de segítenek programok lebonyolításában, mint idén tavasszal a városrészeket bemutató Gizella-napi felvonuláson.
Az Egyetemváros címerének alapelemét a Veszprémi Egyetem (Universitas Pannonica) korábbi címere és az Egry-lakótelepre E betűjébe olvasztott hóvirág a Hóvirág lakótelepre utal. A háttér színek és formák a városrész dinamizmusára, az egyetem arculatára és a város zöldítési törekvésekre utalnak.
