Élő-kép – Tara teknője

Minden kultúrában megjelenik az ősanya, a Földanya, mint az őstudás, a mindent átölelő gondoskodás és védelmezés archetípusa. A buddhista hagyományban az Ősanya Buddha egyik alakja Tara, a Szabadító Istennő, fő tevékenysége a félelem és a veszély elhárítása. A hindu tantrikus hagyományban Tara az együttérzés ősereje. A hinduizmusban a világ keletkezését egy teknőshöz kapcsolják, a görög-római mitológiában a teknős a termékenység szimbóluma. Az ókori kínai világfelfogásban megjelenik a kozmikus méretű teknős, aki a páncélján hordja a Földet. Így olvad össze a Tara teknőjében e két archetípus.

Tara teknője az ősanya bölcsője, a szenvedéseinktől megszabadító, védelmező, gyógyító és tisztító tér. A Lepkévé váláshoz és az Élő felszínhez hasonlóan ebben az Élőkép-előadásban is az elasztikus anyag használatával ölt formát a lét közege és a benne létezők, a morfománok. Színek és formák alakulása, hangok rezgése által hívjuk az együttérzés istennőjének huszonegy megnyilvánulását.

Morfománok: Bodócs Diána, Grégory Chevalier, Kalmár Ákos, Luca Izabella, Ködmön Petra, Somlai Anna

Hangtér: Thompson Éva, Kiss János

Mantra ének: Burns Katalin

Látvány, jelmez, tervezés, rendezés: Bérczi Zsófia

Az Élőkép Színház, ahogy a nevéből sejthető, élő képzőművészeti alkotásokat hoz létre, munkásságában meghatározó a formailag és tartalmilag újszerű látásmód kifejeződése, a képzelet feltárása, átélhetősége, illetve ennek átadása, amely során kép, képzet és képzelet szerves egységet alkot előadóművészettel és installációval.