Gyulafirátót
GYULAFIRÁTÓT Veszprémtől északkeletre, a város központjától 7,6 kilométerre, a Bakony déli lejtőjén fekvő település. 1984 óta Veszprém része, korábban önálló település, napjainkban közel 4000-en lakják.
A mai városrész neve a falut a középkorban birtokló Rátold (Rátót) és Gyulaffy családok nevéből származik. Területén már a 4. században római villa állt, majd a Rátót nembeli Mátyás érsek alapított itt 1240-es években prépostságot. Premontrei kolostorának gótikus épületét a török időben lerombolták, de épületrészei ma is láthatók a Kolostor utcában. A település kétharmadának a veszprémi káptalan, egyharmadának rátóti prépost volt a földesura, jelenlétére az egykori prépostsági ház (a kastély) emlékeztet. A lakosság megélhetését a földművelés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás biztosította a 20. század közepéig, ma sokan vállalkozásból élnek, mások Veszprémben dolgoznak. A 20. század elején még jelentős német ajkú család élt Gyulafirátóton. A német kultúrának és nyelvnek megvannak a helyi gyökerei. A városrész arculata, beépítése kertvárosias, továbbra is őrzi falusias jellegét, hagyományait. Az 1990-es évektől új lakótelepek kialakításával a lakosság száma jelentősen megnőtt.
A rendszerváltás után sorra megalakultak a civil szervezetek, amelyek egymással karöltve együtt tevékenykednek a városrész kulturális hagyományainak, helyi értékeinek megőrzéséért, a település szépítéséért: a helyi szőlészeket, borászokat és kertészeket összefogó Tikhegyi Baráti Kör Egyesület, a városrész nyugalmát és biztonságát őrző Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület, a családi és kulturális programokat szervező Élhetőbb Rátótért Egyesület, a német hagyományokat ápoló Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület, a hagyományőrzést szolgáló Ablak a Múltra Egyesület és a Kövirózsa Alapítvány, valamint az iskolához kötődő Gyulaffy László Alapítvány és a fiatalokat megmozgató Fuss a Jövődért Egyesület.
Gyulafirátót városrészi zászlója a korábban elkészült települési zászló és címer elemeit használja. A városrész önálló címere a Rátót-nemzetség történelmi címerének a koncepcióba történt átrajzolása után további sematizálással és egyszerűsített színhasználattal került megvalósításra. A világoskék és fehér (ezüst) színek a német nemzetiségi zászlóra, a településrész német családjaira és kultúrájukra is utalnak.
