Kertváros
A KERTVÁROS északról a Budapest út, keletről a Cholnoky út és nyugatról az Almádi út által határolt városrész.
Veszprémben a kertvárosias telepek kialakítása a 19. század végén, jellemzően magánbefektetői tőkéből indult el, mintaként a budapesti VIII. kerületi Tisztviselőtelep szolgált. Veszprémben 1889-ben alakult meg a Házépítő-társaság id. Csomay Kálmán építőmester, Ábeles Ignác tégla- és cementgyáros és Stern Emil gabonakereskedő közreműködésével. Az első tisztviselőtelep építése id. Csomay Kálmán belső vasútállomás melletti (ma Budapest, Rózsa, Diófa, Balaton, Viola utca) telkén kezdődött meg, amelyen saját alkalmazottainak és vasúti dolgozók számára épített kényelmes családi házakat, ezért is nevezték egy időben Csomay- vagy Sógor-telepnek. Ábeles Ignác és Stern Emil a Csomayéval szomszédos területen, a polgári iskola (ma Kossuth Iskola) telke mögött 1910-től parcellázott fel telkeket és épült meg itt az 1930-as évek végére a 32 házból álló (ma Ady Endre utcai) tisztviselőtelep. A városrész bővítése az 1950-es és 60-as években is folytatódott, ekkor épült ki a Kodály Zoltán és Liszt Ferenc utca családiházas övezete. A városrész az 1980-as, 90-es években bővült a Cholnoky és Sólyi utcai panellakásokkal. Ma a városrész lakóingatlanainak száma 27 000 darabra emelkedett.
A Kertvárosban aktív és összetartó közösség van, amelynek motorja a Kertvárosi Városvédő Egyesület Szabó Péterné Sipos Lujza vezetésével. Céljuk a városrészben már meglévő értékek védelme és új értékek létrehozása, az itt élő családok és korosztályok együttműködésének erősítése, közös rendezvények, programok segítségével, mint például a rendszeres közös séták, az őszi zsíroskenyér-parti vagy a karácsonyi fenyőfadíszítés a Magyarok Nagyasszonya-templomnál. Figyelnek környezetükre, tavaszi és őszi kertészkedésüknek köszönhetően megtisztult és szépült a városrész környezete, a Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Sólyi utca környéke.
A városrészi zászlón és címeren visszaköszönnek a Kertváros jellegzetes építészeti és környezeti sajátosságai, többek között a veszprémicumnak is mondható vasbeton kerítés mintázata, amely id. Csomay Kálmán építőmester, vasbetonspecialista, a Petőfi Színház építőjénekszabadalma volt és ma már ipari műemlék. Ezt vásárolta meg a Magyar Államvasút és terjesztette el az egész ország területén és ennek időtálló változataival találkozhatunk a kertváros családi házainak kerítéseként. A zászló középpontjában a kertvárosra utaló fa látható erős gyökérzetével, utóbbi a lakóhelyhez való kötődést jelképezi.
