Fenyves Malom

Pályázati együttműködés
Pályázati együttműködés

Interaktív malomtörténeti kiállítás nyílt az immár felújított Fenyves Malomban, ahol a múlt a jelennel összeér. A látogatók szórakozva tanulhatnak, kipróbálhatják a régi eszközöket, őrölhetnek a kézimalmokon, végigkövethetik a búza útját az őrléstől a sütésig.

Veszprémben egykor 15 vízimalom működött, de napjainkban a Fenyves Malom az egyetlen, amelynek a teljes belső berendezése megmaradt. Ez egy hihetetlen előny, mert interaktív kiállítótér létrehozását tette lehetővé, így nem csak mesélni lehet a régi dolgokról, hanem láthatóvá, érinthetővé, kézzel foghatóvá is válnak a látogatók számára. Így mindenkinek sokkal izgalmasabb, érthetőbb, és a szülőknek is megnyugtatóbb, hogy a gyerekek a kiállítási tárgyakhoz hozzáérhetnek, nem kell attól félni, hogy eltörnek, tönkretesznek valamit. Az egyik legfontosabb motivációja a projektnek az élmények adása mellett az edukáció, és a fiatalabb korosztály megszólítása, akik a mai digitális világban nőnek fel, és nehezen szakíthatóak ki ebből a környezetből, hiszen ők ott teremtenek és tartanak fent kapcsolatokat. Az eddigi visszajelzések alapján a látogató óvodás, iskolás gyerekek lelkesen őröltek, rengeteg kérdésük volt, nyitottak voltak a régi történetekre. A projekt újítónak számít abban, hogy a hagyományokat, régi világot szeretné közel hozni a fiatalokhoz napjaink eszközeivel.

"Továbbvinni a hagyományt, megérteni a múltat."- ezt tűzi zászlójára a Fenyves Malom, avagy, hogy a malom, mint közösségi tér időről időre megteljen élettel, mint egykoron, és legyen mögötte egy olyan közösség, ahová jó tartozni, betérni, időt tölteni.

Missziójuk egy olyan autentikus hely életre keltése, ahol a mai kor embere megismerkedhet a malmok múltjával, máig ható mesterségekkel, a népi világgal, régi hagyományainkkal. Céljuk az élményközpontú edukáció, az értékmentés, az értékalapú gondolkodásmód terjesztése a modern ember lüktető mindennapjaiban, és annak bemutatása, hogy a népi világ is lehet tanulságos, szórakoztató, és ezer szállal szövi át ma is az életünket.

A malom története

Az egykoron Budai-Pozsgay-malomként ismert épület Veszprém egyik nem középkori eredetű vízimalma. Építtetője a város polgárainak közössége volt. Építését 1840-ben határozta el a városi közgyűlés. 1841 és 1845 között emelték, és 1846. január 1-én kezdte meg működését felülcsapó malomként. 1848 körül alulcsapóvá alakították.

1878-ban a polgármester a város tulajdonában lévő, 3 kerekű, alulcsapó malmot szeptember 29-től bérbeadásra hirdette. A malom nem sok hasznot hozott a városnak, ezért 1884-ben eladták Pozsgay Miklós (sz.1850) molnármesternek.

1892-ben a malmot felújították, amiről a munkatérben, a bejárattal szemben, a födémgerendára írt „RA 1892 NOV. 19” felirat tájékoztat. Az 1894. évi műszaki leírás szerint a malom vízikerekét turbinára cserélték. A bécsújhelyi Fischer cég által tervezett és beépített Girard-turbina azonban nem vált be, ezért 1903-ban Pohl E. és Fiai szombathelyi gépgyára Francis-turbinát szerelt be, amely kitartott 1951-ig, a malom bezárásáig.

A két világháború között a malmot benzinmotorral hajtották meg. A malmot Pozsgay Miklóstól fogadott fia, Hosoff (majd Pozsgay) János örökölte, akitől 1937-ben Buday Sándor vásárolta meg. Buday Sándor a malmot üzemeltetésre átadta idősebb fiának, Buday Zoltánnak (1921–1999), majd a tulajdonjogot is ráruházta. A malmot 1951-ben államosították.

1962-ben a malmot visszakapta Buday Zoltán, amelyet saját állatai ellátására 1978-ig üzemeltetett. 1979-ben a Vízügyi Igazgatóság a meder szabályozása után a vizet elvette, és a malom tovább nem volt üzemeltethető. 1979-ben is itt élt Buday Zoltán, de őrlés már nem folyt. 

Buday Zoltán, a malom utolsó molnárja 1999-ben hunyt el. Ezt követően több tulajdonosa is volt a területnek.

2009-ben az épület műemléki védelem alá került.

2019-ben a Tamás-Gépgyártó Kft. vásárolta meg a malmot.

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!